Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Eüatv.) 5. §-ának (1) bekezdése a helyi önkormányzatok feladatai között a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe utalja a praxiskezelő által megadott szempontok alapján az egészségügyi alapellátások körzeteinek kialakítását. E szakasz első bekezdése az egészségügyi alapellátás körébe sorolja a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátást, a fogorvosi alapellátást, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátást, a védőnői ellátást, valamint az iskola-egészségügyi ellátást.

Figyelemmel arra, hogy az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 6. § értelmében a települési önkormányzat képviselő-testülete – a Kormány által kijelölt praxiskezelő által megadott szempontokat figyelembe véve – rendeletben megállapítja és kialakítja az egészségügyi alapellátások körzeteit. Több településre is kiterjedő ellátás esetén a körzet székhelyét az érintett települési önkormányzatok erre irányuló megállapodásban határozzák meg. A körzetek megállapítása és kialakítása során ki kell kérni az alapellátásért felelős országos módszertani intézet – védőnői ellátás esetén az országos tisztifőorvos -, valamint a működési engedély kiadására hatáskörrel rendelkező egészségügyi államigazgatási szerv véleményét is.

Tekintettel arra, hogy az alapellátás körébe tartozó iskola-egészségügyi ellátás nem földrajzi területi elvek szerint kerül biztosításra, így az iskolaorvoslás nem tartozik a véleményezendő körzetet-kialakítás körébe.

A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi alapellátó körzetek kialakításának alapvető követelménye, hogy megvalósuljon az Eütv. 88. §-a szerint a beteg lakóhelyén, illetve annak közelében biztosított, a beteg választása alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, nemtől, kortól és a betegség természetétől független folyamatos egészségügyi ellátás. Jelen ajánlás a törvényben foglalt célok, követelmények megvalósítását, valamint a hatékony, szakszerű és törvényes jogalkalmazói gyakorlatot kívánja segíteni.

Az OKFŐ a közzétett szempontok figyelembevételét tekinti át, s nem önkormányzati rendeletet véleményez.
A házi orvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási körzeteket területileg összefüggően lehatárolható földrajzi egységként kell kialakítani/meghatározni.

Ez alól kivétel lehet – az alapkövetelmények gyakorlati megvalósulása érdekében – pl. a külterületek körzetbe sorolása (a földrajzilag legközelebb eső körzethez csatolás helyett a legkönnyebben és legrövidebb időn belül megközelíthető körzethez sorolás)

Ugyanazon földrajzilag lehatárolt területen/körzetben nem lehet egyidejűleg vegyes háziorvosi és házi gyermekorvosi, illetőleg vegyes fogorvosi és gyermek és ifjúsági fogászati körzetet létrehozni. Egy lakos csak egyféle körzetben vehető figyelembe.

I. Szempontrendszer a háziorvosi körzetek kialakításához

1. A háziorvosi, házi gyermekorvosi körzet kialakításának általános szempontrendszere

A háziorvosi, házi gyermekorvosi (a továbbiakban: háziorvosi) ellátás két olyan sajátossággal rendelkezik, amely megkülönbözteti minden más egészségügyi szolgáltatástól, nevezetesen az a személyes jelleg, amelynek keretében a háziorvos személyes és folyamatos orvosi ellátást nyújt a betegének, illetve az, hogy – néhány kivételtől eltekintve – a háziorvosi ellátás jellemzője az egészségügyi intézményen kívüli, azaz a beteg otthonában nyújtott ellátás.

Annak érdekében, hogy a háziorvosi ellátás speciális jellemzői megfelelően érvényesülhessenek, a háziorvosi körzetet célszerű úgy kialakítani, hogy a háziorvosi rendelő a körzet legtávolabb eső pontjától is – tömegközlekedéssel vagy gyalogosan – 15 percen belül megközelíthető legyen. Amennyiben a település adottságai (pl. csatolt községek, tanyás település) ezt nem teszik lehetővé, a Főosztály javasolja megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a település(rész) távolabbi pontján egy másik rendelőhelyiség kialakítható-e, illetve az önkormányzat szervezésében (pl. falugondnok segítségével) a távolabb élő lakosok rendelőbe történő szervezett szállítása megoldható-e.

A háziorvosi körzet kialakításának másik alapvető szempontja a háziorvosi ellátás finanszírozhatóságának biztosítása. Ennek alapján a körzet kialakítása során törekedni kell arra, hogy a körzetben lakók száma biztonsággal elérje a finanszírozási minimumot, azonban ne haladja meg a szakmai szempontból még elfogadható maximális létszámot. Ez utóbbi alapvető jelentőségű a háziorvosi szolgálat által végzett preventív ellátások, gondozási feladatok és az egészségügyi felvilágosítással kapcsolatos feladatok korrekt elláthatósága szempontjából, ugyanakkor a finanszírozás szempontjából is releváns, hiszen meghatározott lakosságszám felett az egészségbiztosítás csökkentett összeget folyósít a körzet működtetésére.
Amennyiben a hely sajátos igényei ezt a szempontot felülírják, szükséges a források önkormányzat által történő biztosításáról gondoskodni.

A finanszírozás szempontjából az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási szabályait meghatározó jogszabály(ok) rögzíti(k) az optimálisnak, illetve a még elfogadhatónak tartott lakosságszámot. Jelenleg az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet kimondja, hogy az egészségbiztosító a háziorvosi szolgálat finanszírozására a körzetben lakók igazolt számának figyelembevételével köt finanszírozási szerződést azzal, hogy – a körzetek kialakítását követően jellemzően a körzethatárok módosításával kialakított – új háziorvosi szolgálatra csak akkor köthető finanszírozási szerződés, ha a felnőtt lakosság ellátására kialakítandó körzet 14 év feletti lakosainak száma 1200–1500 fő közötti és az új körzet létrehozásával érintett valamely meglévő körzet lakosságszáma felnőtt és vegyes körzet esetén nem csökken 1200 fő alá Ebből következően felnőtt lakosság ellátására új körzet a legalább 1200 lakost el nem érő másik körzet/új körzet létrehozása után megmaradó körzet lakosság szám elvonásával nem hozható létre. Ezt a lakosságszámot a felnőttek és gyermekek ellátására kialakítandó vegyes körzetben természetesen életkori korlátozás nélkül kell figyelembe venni. A rendelet a gyermekkörzetek finanszírozhatóságát 600–800 fő adott körzetben lakó 14 év alatti gyermek számához köti. Ez a finanszírozási minimum természetesen csak az új körzetek létrehozásával érintett körzetek lakosság számaira vonatkozik, a már működő körzetek szempontjából – ide nem értve, ha a lakosság száma körzet átalakítás következtében módosulna – irreleváns. A fentebb említett körzet meghatározási elvek a gyermekkörzetek kialakításánál is irányadóak.

A finanszírozási minimum alatti lakosságszámmal kialakított körzet finanszírozására is sor kerülhet, ha a körzethatárok módosítása során a meghatározott minimumlétszám alatti lakosságszámú felnőtt, vegyes, illetve házi gyermekorvosi körzet kerül kialakításra, de ebben az esetben a NEAK a szolgáltatóval akkor köt finanszírozási szerződést, ha az önkormányzat(ok) rendelkezik(nek) a körzetek megosztásáról, ennek érdekében a szolgáltató a szerződés módosítását kezdeményezi. A NEAK a 14. § (2)-(4) bekezdése szerinti fix díjakat utalja. Új körzet létesítése esetén nem köthető finanszírozási szerződés, ha az új körzet létesítése következtében valamely meglévő körzet lakosságszáma felnőtt és vegyes körzet esetén 1200, gyermekkörzet esetén 600 fő alá csökken.

A körzet lakosságszámát az előző év december 31-ei állapotnak megfelelően a település jegyzője igazolja az egészségbiztosító számára évente március 31-éig, illetve a körzethatár-módosítás miatt kezdeményezett szerződésmódosítással egyidejűleg.

Összegezve, a körzetek finanszírozhatósága szempontjából semmiképpen nem célszerű olyan körzetet kialakítani, illetve működő körzeteket úgy átalakítani, hogy gyermekkörzet esetén a kialakított körzet 14 év alatti lakosainak száma 600 fő alatt legyen, illetve felnőtt és vegyes körzet esetén az ellátandó lakosság száma ne érje el az 1200 főt. Szakmai szempontból az Főosztály javasolja továbbá a körzetek kialakításakor a lakosságszám felső határának mérlegelését is. Tény, hogy a finanszírozási rendszer nem állapít meg olyan körzetlétszámot, amelynek túllépése esetén a finanszírozást az egészségbiztosító megtagadná, ugyanakkor tény az is, hogy bizonyos lakosságszám felett a háziorvosi feladatok megfelelő szinten történő ellátása már veszélybe kerülhet. Ennek a körülménynek a mérlegelése érdekében a finanszírozás degresszióval csökkentett módon kerül kialakításra.
Erre figyelemmel az Főosztály javasolja a körzetek kialakítása során, hogy azokon a területeken, ahol a körzet lakosságszáma 10%-kal túllépi a finanszírozási minimum kétszeresét és a település adottságai lehetővé teszik a körzetek megosztását, a körzethatárok rendezése során egy új körzet kialakítására kerüljön sor.
A körzetek kialakítása során azonban nem csupán a lakosság létszámát indokolt figyelembe venni, célszerű mérlegelni továbbá a háziorvosi szolgálat személyi és tárgyi feltételeit is, így amennyiben pl. a háziorvosi szolgálatban további háziorvos, esetleg más szakorvos, illetve a minimum előírásait meghaladó szakszemélyzet foglalkoztatására kerül sor, nem tűnik aggályosnak egy 3000 főt meghaladó lakosságszámú körzet megfelelő színvonalú ellátása sem.

2. Háziorvosi körzetek típusai:

a) Felnőtt lakosság ellátására kialakított háziorvosi körzet

A háziorvosi körzetek kialakításának általános szempontrendszerén túl, a felnőtt lakosságot ellátó háziorvosi körzet kialakításánál célszerű figyelembe venni a lakosság korösszetételét, a szociális jellemzőket és a települési önkormányzat területén lévő intézményrendszert. Várhatóan más-más súlyponttal működik az a háziorvosi szolgálat, amelynek rendelője egy lakótelep/lakópark területén helyezkedik el és az ellátott lakosság döntő többsége a dolgozó fiatal felnőttek, illetve középkorúak köréből kerül ki, mint a szinte kizárólag nyugdíjasok és munkanélküliek által lakott településen lévő. Szintén eltérő feladatot jelenthet egy olyan körzetben végzett munka, amelynek területén más egészségügyi szakellátó intézmények is működnek és egy olyan háziorvosi rendelő, amelynek környékén semmilyen más intézmény nem működik. A felnőttek ellátására szervezett háziorvosi körzet kialakítása során így megfontolható lehet a fiatalabb korosztály által lakott és más intézmények mellett működő körzetek esetén a finanszírozási minimumot jelentősebben meghaladó lakosságszámra szervezett körzet kialakítása is.

Amennyiben a településen település szintű lakcímmel rendelkező személyek (hontalanok) vannak, ezen személyek ellátását is meg kell oldania az önkormányzatnak, amelyre megoldás lehet, hogy az egyik körzet ellátását végző orvos kerüljön a feladat ellátására kijelölésre.

b) Házi gyermekorvosi körzet

A házi gyermekorvosi körzetek kialakításával a házi gyermekorvosok speciális feladataként biztosítani szükséges, hogy a körzet területén lakó 14 év alatti gyermekek részére a házi gyermekorvos személyes és folyamatos orvosi ellátást nyújthasson, továbbá megfelelő ellátásban részesíthesse azokat a 14 és 18 év közötti személyeket, akik nem kívántak más háziorvost választani. A körzet kialakításának általános szempontjain túl célszerű mérlegelni, hogy a településen milyen gyermekintézmények vannak, illetve ezek hol helyezkednek el, hiszen praktikus lehet, ha a házi gyermekorvosi rendelő a gyermekintézmény környékén könnyen elérhető.

c) Felnőtteket és gyermekeket ellátó vegyes körzet

A vegyes körzetek kialakítása során célszerű különös figyelemmel lenni a lakosság korösszetételére, illetve amennyiben a 18 év alatti lakosok száma a körzet lakosságszámának 25%-át eléri, megfontolandó a finanszírozási minimumhoz közel eső lakosságszámú körzet(ek) kialakítása, míg ha ez a szám 1% alatti, jellemzően a felnőtt lakosság ellátására kialakított körzetekhez hasonló módon lehet a körzet kialakításánál eljárni.

3. A körzethatárok módosítása meglévő körzetek között

Ennek során érdemes figyelemmel lenni a finanszírozás fix összegű részének változására és arra, hogy a működő körzetek orvosai milyen véleménnyel vannak a módosítás vonatkozásában. A település szerkezetének, lakosság csoportjainak változása indokolhatja a körzethatár módosítást, de a praxisjog érintettsége figyelmet és adott esetben kártalanítást is igényelhet. Amennyiben a körzethatár módosítás mellett jogellenes szerződésszegés vagy szerződésen kívüli károkozás valósul meg, a károsult kártérítést is igényelhet. Ennek elkerülése érdekében érdemes a körzethatár módosítás előtt szakmai fórumot és véleménycserét tartani az alapfeladat ellátásával érintett valamennyi praxisjoggal rendelkező orvossal, akik maguk is kezdeményezhetik a körzethatárok módosítását a fenntartónál.

4. Területi ellátási kötelezettség nélküli körzetek

Vannak az országban olyan területek, ahol jelentős lakosságszámot látnak el területi ellátási kötelezettség nélkül működő körzetek. Ezek beemelése a területi ellátási kötelezettséggel működők közé támogatható, ha a fenti szabályok figyelembe vételre kerülnek.

5. A fenntartó kötelezettségei

Mind az új körzetek létesítése, vagy a meglévők megszüntetése, vagy akár a körzethatárok módosítása kapcsán fontos szempontnak tartjuk a fenntartói kötelezettségekről való megállapodást. A finanszírozás csak a működtetés költségeire fordítható. Bárminemű módosításra kerül is sor, ennek konzekvenciái nem érinthetik a háziorvosi praxis működtetésének költségeit, többletkiadással nem járhatnak. Fontos hogy a fenntartó a feladatellátás céljából külön térítés nélkül köteles biztosítani az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott szakmai minimumfeltételeket (a működéshez szükséges jogszabályban előírt eszközök beszerzését és azok karbantartását is). A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése értelmében a települési önkormányzatok kötelező feladatát képező egészségügyi alapellátás körébe tartozó egészségügyi szolgáltatások (háziorvosi, házi gyermekorvosi, területi védőnői és fogorvosi) tekintetében a feladat ellátására kötelezett települési önkormányzat minősül egészségügyi szolgáltatónak, amennyiben nem hozott létre a feladat ellátására önkormányzati intézményt. Az Eüatv. 5. §-a, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 4. pontja értelmében ugyanis az egészségügyi alapellátás biztosítása az önkormányzatok kötelező alapfeladata. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 35. § (1)–(2) bekezdése értelmében az egészségügyi szolgáltató a finanszírozás keretében kapott összeget más pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli.

Az egészségügyi szolgáltató azon számlájának megterheléséhez, amelyre a finanszírozás keretében kapott összeg utalásra került, az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott esetben szükséges az egészségügyi szolgáltató fenntartójának és – ha a megterhelést nem az egészségügyi szolgáltató kezdeményezte – az egészségügyi szolgáltatónak az előzetes jóváhagyása. Az E. Alapból a finanszírozási szerződésben foglalt feladatokra folyósított összeg nem mentesíti a szolgáltató fenntartóját (tulajdonos, kezelő) az egyéb jogszabályokban előírt fenntartási és fejlesztési kötelezettségek alól.

6. A háziorvosi praxis működését segítő kiegészítő ajánlás

A háziorvosi ellátást biztosító települési önkormányzatra a háziorvosi körzetek kialakításán túl számos más kötelezettség is hárul, így többek között megköti a háziorvosi szolgálatokkal a 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) szerint a feladatellátásra vonatkozó szerződést és gondoskodik a megfelelően felszerelt háziorvosi rendelőről.

II. Szempontrendszer a fogorvosi körzetek kialakításához

7. A fogorvosi alapellátó körzet kialakításának általános szempontrendszere

Új fogászati alapellátási körzet kialakításánál fontos, hogy mind a fogorvosi alapellátás finanszírozhatósága, mind pedig a szakmai szempontok érvényesülése együttesen meghatározó legyen a körzetkialakítás során. A finanszírozhatóság érdekében törekedni kell arra, hogy a fogorvosi alapellátó körzetben lakók száma biztonsággal elérje a finanszírozási minimumot. A vonatkozó körzet finanszírozhatósága – az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 22. §-ában foglaltak alapján – gyermek, ifjúsági fogászati szolgálatnál 1 500 fő adott körzetben, lakó 18 év alatti gyermek/fiatal számhoz kötött. Felnőtt szolgálatnál a területhez tartozó 18 év feletti lakosságszámnak el kell érnie a minimum 4 000 főt, vegyes szolgálatnál legalább a 3 600 főt. Ez utóbbi esetben természetesen a lakosságszámot életkori korlátozás nélkül kell figyelembe venni. A kötelező rendelési idő a finanszírozás feltételeként heti 30 óra.

Nem köthető új fogászati alapellátási szolgálatra finanszírozási szerződés, ha az új szolgálat létesítése következtében az ellátással érintett bármely település (ideértve a körzethatár módosítással a körzetből ki és belépéssel érintett körzeteket egyaránt) területén lévő finanszírozott szolgálatra jutó lakosságszám felnőtt szolgálat esetén 4000, vegyes szolgálat esetén 3600, gyermekszolgálat esetén 1500 fő alá csökken.

A körzet állandó lakosságszámát az előző év december 31-ei állapotnak megfelelően a település jegyzője igazolja az egészségbiztosító számára évente március 31-éig, illetve a körzethatár-módosítás miatt kezdeményezett szerződésmódosítással egyidejűleg. A 3 hónapnál régebben bejelentett ideiglenes lakosokat is jelentenie kell a bázislétszámba.

A fogorvosi alapellátó körzetek kialakítását a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet szabályozza. A fogorvosi alapellátás keretében végzett gondozási feladatok, fogászati szűrővizsgálatok, góckutatás és sürgősségi ellátás, gyermek-, ifjúsági fogorvosi szolgálat esetén ezen túlmenően a fogászati prevenciós munka biztonsággal csak akkor láthatók el, ha az adott körzet korcsoporti eloszlása mellett a fogorvosi szolgálat tárgyi és személyi feltételeit is mérlegeljük.

A fogorvos köteles ellátni a körzetéhez tartozó betegeket, de szabad kapacitása terhére vállalhatja a körzeten kívüliek kezelését is. A körzeten kívüli beteg részére nyújtott ellátás teljesítménye lejelenthető, finanszírozásra kerül.

Összegezve, a fogászati alapellátási körzet kialakításánál az adott körzethez tartozó lakosság korcsoportonkénti megoszlását, a személyi és tárgyi feltételeket, az esetlegesen vállalt fogyatékkal élők ellátását, ill. iskolafogászatot, a rendelési időt és a finanszírozási minimumot együttesen javasolt számba venni ahhoz, hogy a kialakított körzetek vagy körzetmódosítások ne veszélyeztessék a kötelezően ellátandó fogorvosi alapfeladatokat, ugyanakkor a finanszírozás is biztosított legyen. Alapjaiban azt kell eldönteni, hogy az adott település vegyes, vagy felnőtt-gyermekfogászati struktúrában látja el a feladatot. A lakosságot ellátó fogorvosi körzet kialakításánál figyelembe kell venni a lakosság korösszetételét, a szociális jellemzőket és a települési önkormányzat területén lévő intézményrendszert. Eltérő feladatot és megterhelést jelenthet ugyanis az adott körzetben ellátandó hajléktalan szálló vagy idősek otthona. Iskolai, ifjúsági fogászati alapellátási (iskolafogászati) szolgálat ellátására külön szerződés keretében kerülhet csak sor.

Ahol a körzet lakosságszáma 10%-kal túllépi a finanszírozási minimum kétszeresét és a település adottságai lehetővé teszik a körzetek megosztását, a körzethatárok rendezése során egy új körzet kialakítására kerülhet sor. A körzet megosztásakor az eredeti körzetet ellátó orvost kártalanítás illeti meg. Ha a körzet kihasználtsága nem éri el a 100%-ot, akkor nagyobb létszám ellenére sem célszerű megosztani.

8. Fogorvosi körzetek típusai:

a) Vegyes fogászati alapellátási körzet

Vegyes fogászati körzet létrehozása javasolt olyan településeken, ahol nincs középfokú oktatási intézmény, illetve jelentős létszámú kollégista. Az iskola-egészségügyi ellátás keretében ellátott intézmények nem csatolhatók a területi ellátási kötelezettségű fogorvosi körzethez Meglévő, működő felnőtt-gyermek körzetstruktúra megváltoztatása nem javasolt.

b) Felnőtt és gyermek, ifjúsági fogászati alapellátási körzet

Azokon a településeken, ahol felnőtt, illetve gyermek, ifjúsági fogászati alapellátási körzetek működnek, az iskolafogászati feladatokat általában a gyermekfogászatok látják el, azzal azonban, hogy az iskola-egészségügyi ellátás keretében figyelembe vett intézmények ellátása nem csatolható a területi ellátási kötelezettségű fogorvosi körzethez.

9. A fenntartó kötelezettségei fogászati körzet esetén

Mind az új körzetek létesítése, vagy a körzethatárok módosítása kapcsán kiemelt szempontnak tartjuk a fenntartói kötelezettségekről való megállapodást, amely az Öotv. 2/B. § (1) bekezdés c) pontja szerint a feladatátvállalási szerződés kötelező eleme. A finanszírozás csak a működtetés költségeire fordítható. Bárminemű módosításra kerül is sor, ennek konzekvenciái nem érinthetik a fogorvosi praxis működtetésének költségeit, többletkiadással nem járhatnak.
Fontos hogy a fenntartó a feladatellátás céljából külön térítés nélkül köteles biztosítani az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott minimumfeltételeket. Az önkormányzat az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi törvény 2/B. (1) bekezdés c) pontja szerinti fenntartási kötelezettség körében a települési önkormányzat köteles gondoskodni

a) az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott rendelő (a továbbiakban: rendelő) praxisjoggal rendelkező háziorvos részére történő térítésmentes használatba adásáról,

b) – amennyiben a rendelő nem a háziorvos vagy a háziorvosi szolgáltató tulajdonában van – a rendelő külső homlokzati részei karbantartásáról, felújításáról, valamint a falakban elhelyezkedő vezetékek és a központi fűtésrendszer teljes vagy részleges cseréjével járó munkák elvégzéséről.

10. További tudnivalók a véleménykéréshez:

Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Eüatv.) 6. §-ának (2) bekezdése szerinti véleménykéréshez a véleménykérő megkeresésben nyilatkozni kell az alábbiakról, illetőleg csatolnia kell a következő dokumentumokat:

1.1. a körzet kialakítással/körzetmódosítással kapcsolatban az OKFŐ véleményének kialakításához szükséges releváns információkról (milyen okból és indokkal kéri a véleményt)
1.2. A körzethatár kialakítással/módosítással érintett körzetek ellátotti számáról a körzethatár módosítás előtt és után
1.3. A körzet kialakításában/körzethatár módosításban mely önkormányzatok érintettek, milyen módon/pozícióban (pl.: korábbi körzetből kilépő/ új körzetbe belépő/ korábbi körzetben maradó/ új körzetbe befogadó)
1.4. A körzethatár kialakításáról/módosításáról szóló, azzal érintett összes önkormányzat körzet kialakításhoz/módosításhoz hozzájáruló döntése
1.5. A körzet kialakításával /módosításával érintett minden körzetet ellátó orvos/ok nyilatkozata/i a körzet kialakítással/körzethatás módosítással való egyetértés tekintetében

Amennyiben a háziorvosi, fogorvosi ellátás megszervezésével és működtetésével kapcsolatban kérdés vagy probléma merül fel, az Főosztály készséggel áll mind az önkormányzatok, mind a szolgáltatók, a kollégák rendelkezésére az alábbi elérhetőségeken:
Országos Kórházi Főigazgatóság
Alapellátásfejlesztési Főigazgatóság
Praxiskoordinációs és Nyilvántartási Főosztály
1135 Budapest Jász utca 84-88.
Telefon: 06 1 354 53 43
E-mail: alapellatas@okfo.gov.hu

Az Országos Kórházi Főigazgatóság szempontrendszere a háziorvosi, fogorvosi körzetek kialakításához