„Praxisközösségi konzorcium” esetében meddig terjed „az önállóság megőrzése” és mit kell érteni a „szoros szakmai és gazdasági együttműködés” fogalmán? Milyen hatályos jogszabály alapján kell a konzorciumi együttműködési megállapodást megkötni? A konzorciumi szerződésnek vannak-e kötelező elemei? Készül-e szerződésminta ill. kötelező-e jogászt bevonni? Praxisközösségi konzorcium esetében milyen speciális hatáskörökkel és felelősséggel bír a vezető? Mivel a konzorciumi vezetőnek előre láthatóan sok feladata lesz, ezért szívességi alapon senki nem fogja elvállalni, munkáját milyen módon honorálhatja a praxisközösség?

A konzorciumot egy polgári jogi szerződés (konzorciumi együttműködési megállapodás) alapítja meg, amelyben a felek a rendelet szerinti praxisközösségi konzorcium létrehozása érdekében megállapodnak a közös feladatok végrehajtása érdekében a közös működés feltételeiről, egy konzorciumvezető kijelöléséről és igény esetén annak díjazásáról. A …

A “laza” praxisközösség nem állhat egyneműen CSAK házi gyermekorvosokból, hanem felnőtt háziorvos és fogorvos is szükséges a “csapatba”? És ha igen, miért nem? Miért viszi jobban előre a betegellátást ez a felállás, mint a csak gyermekorvosokból álló?

A kollegiális “laza” praxisközösség területi elven szerveződik, ennélfogva a területen működő valamennyi praxis csatlakozhat, azonban a kollegiális praxisközösség „laza” együttműködési formájában részvevő tagokat a szakmák szerinti kollegiális vezetők fogják össze. Szoros praxisközösséget (pl. konzorciumot) viszont létre lehet hozni CSAK házi …