Amennyiben a praxisközösség egyik orvos tagja nyugdíjba megy vagy elhalálozik, akkor tagsága megszűnik? Mi lesz a közösség további sorsa? Az orvos pótlására mennyi idő áll rendelkezésre szankciók nélkül?

A praxisközösséghez nem az orvos, hanem a szolgáltató csatlakozik orvosával és annak praxisával. A helyettes orvos a praxis orvosa nevében járhat el és nyújthat szolgáltatást. A praxis működtetéséről a finanszírozási szerződést megkötő egészségügyi szolgáltató gondoskodik. Amíg a szolgáltató helytáll, a …

Mi lesz azzal a praxissal, ahol az orvos belép a praxisközösségbe, majd pl. gyermekvállalás vagy más miatt később tartósan helyettesítik az orvost – esetleg kevesebb óraszámban? Maradhat akkor is a praxisközösség tagja? Hogyan alakul a bértámogatás ilyen esetben?

A praxisközösséghez nem az orvos, hanem a szolgáltató csatlakozik orvosával és annak praxisával. A helyettes orvos a praxis orvosa nevében járhat el és nyújthat szolgáltatást. A praxis működtetéséről a finanszírozási szerződést megkötő szolgáltató továbbra is gondoskodik. A rendelési időre vonatkozó …

Konzorciumi formában dolgozunk jelenleg a 3G-II-ben. Igényelhetünk-e automatikusan “100%-os” bérkiegészítést a pályázat idejére, vagy új praxisközösséget kell alakítanunk? A praxisok két szomszédos járásban vannak és nem ügyelnek együtt, egymást nem helyettesítik, gyermek, felnőtt és vegyes praxisok.

A konzorciumi megállapodásnak az 53/2021 (II.9.) Korm. rendelet szerinti praxisközösség megalakulására kell irányulnia és ugyanannak a járásnak a praxisaiból kell állnia. A tagok között sem együttes ügyelet, sem egymás helyettesítése nem kötelező a praxisközösségi konzorcium megalakításához. Felnőtt, gyermek és vegyes …

Önkormányzati intézmény, mint egészségügyi szolgáltató keretén belül létrejöhet-e praxisközösség, és ha igen, akkor ez hogyan valósulhat meg?

Létrejöhet, mint egyesült praxisközösség kérhetik a nyilvántartásba vételüket, ezáltal a megjelölt pályázati lehetőségekkel élhetnek és a vállalásokat teljesíteniük kell. Megjegyezzük, hogy a bértámogatás az önkormányzati intézmények esetében nem a praxisközösségbe való belépéstől függ, mivel esetükben ezt a kérdést az Eszjtv. …

Számos kis településen a heti rendelési idő nem éri el a heti 20 órát (nincs rá szükség, az alacsony ellátott populáció miatt). Ők nem kapcsolódhatnak a kollegiális praxisközösséghez? Nekik csak a praxisközösségen kívül maradás a lehetőség vagy vállalhatnak „önként” plusz órát, hogy elérjék a heti 20 órát és a kollegiális praxisközösség tagjaivá válhatnak?

A jelenlegi jogszabályi rendelkezések szerint, ha eléri a 20 órát a rendelési idejük, akkor beléphetnek. A feladat-ellátási szerződés, illetve a finanszírozási szerződés módosítása esetén ez is lehetséges. A rendelési idő praxisonként értendő.…

Ha valaki visszamegy vállalkozóból közalkalmazottnak (falusi önkormányzat alá), vonatkozik-e rá a praxisközösségekről szóló 53/2021. (II. 9.) Korm. rendelet?

A praxisközösség működése független a praxist ellátó háziorvos jogállásától és a praxis működési formájától. A praxisközösséghez valamennyi területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi praxissal lehet csatlakozni. Az orvosi és szakdolgozói bértámogatás kifizetésének módja és az arra vonatkozó jogszabályok viszont különböznek a …

Aneszteziológia és intenzív terápia szakvizsgával és friss TB. vizsgával rendelkező kolléga háziorvosi szakvizsgára jelentkezik. A képzéshez tartós helyettesként szeretném alkalmazni a praxisban, a szakképzéshez szükséges minimális óraszámban. Ha jelentkezem kollegiális praxisközösségbe, megtehetem-e?

Az orvosi bértámogatás praxisonként egy 40 órában foglalkoztatott orvosra terjed ki. A finanszírozás egyéb elemei változatlanok és egyebekben a kollegiális praxisközösségben résztvevő szolgálatokban is lehetséges tartós helyettes alkalmazása.…

Alapellátó többezres iskolaorvosi praxisom van. Az 53/2021-es Korm. rendelet 1. §-a értelmében a háziorvosok, házi gyermekorvosok és alapellátó fogorvosok mellett nincsenek felsorolva az alapellátó iskolaorvosok. Így a rendelet hatálya nem terjed ki ránk. A NEAK véleménye szerint, azért mert nincs területi ellátási kötelezettség, ami a mi esetünkben értelmezhetetlen. Így az a helyzet állt elő, hogy sem az Eszjtv., sem a praxisközösségi rendelet hatálya alá nem tartozunk.

A praxisközösségekről szóló jogszabály a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi praxisokra vonatkozik, ennélfogva az iskolaegészségügyi ellátást nem érinti. A fenti körbe nem tartozó egészségügyi szolgáltatókra más jogszabályok vonatkoznak.…